23.§ (1)

h.) Vizsgakövetelmények

A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év

végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai

programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti

vizsga nem ismételhető.

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

- osztályozó vizsgákra,

- különbözeti vizsgákra,

Pedagógiai program 73/21

- javítóvizsgákra

- pótló vizsgákra (a fenti vizsgák önhibán kívüli nem teljesítése esetén, a tanuló kérésére, a

tagintézmény-vezető egyéni elbírálása alapján lehetséges)

- szintvizsgákra

- valamint iskolánk saját hatáskörben szervezett vizsgáira (10. és 11. évfolyam végi kisérettségi

vizsgák) vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

- aki osztályozó vizsga tételére köteles,

- aki a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet,

- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá

- más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként

az intézmény tagintézmény-vezetője különbözeti vizsga letételét írja elő,

- valamint az intézmény nevelőtestülete és a vizsgabizottság tagjaira.

Osztályozó vizsga:

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi, illetve a tanév végi osztályzat megállapításához,

ha:

- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. magántanulói státusz),

- a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) meghatározott időnél többet mulasztott, és

a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére

vonatkozik. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő a vizsga előtt legalább egy héttel

értesítést kap.

Osztályozó vizsga a tanév során bármikor szervezhető, de az intézményvezető elsősorban a félévek

zárása előtti időszakokat jelöli ki ennek megvalósítására.

Az előrehozott érettségi vizsgát tenni szándékozók osztályozó vizsgájának időpontja legkésőbb a

végzős évfolyam szorgalmi időszakának utolsó előtti napja.

Az osztályozó vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt tájékoztatást kap. A vizsga

helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonyban áll.

Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.

Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a vizsgabizottság tagjai írnak alá.

Különbözeti vizsga:

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni

kívánja. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni.

Pótló vizsga:

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy

a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A

vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,

körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan

magatartására. A tagintézmény-vezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a

vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló

Pedagógiai program 73/22

vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig

a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javító vizsga:

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad,

vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola tagintézmény-vezetője által meghatározott időpontban, az augusztus

15-étől augusztus 31- ig terjedő időszakban tehet.

Szintvizsga:

A szociális gondozó és ápoló képzésben résztvevő tanulók a 9. évfolyamon szintvizsga letételére

kötelezettek.

A vizsgatantárgyak követelményrendszere:

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény

pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

II.8.5 Iskolánk vizsgarendje

Ágazati szakgimnáziumi (2016. szeptember 1-től kifutó rendszerben szakközépiskolai) képzésben:

A 10. és 11. évfolyam kisérettségi vizsgáin az érettségi vizsgához hasonló körülményeket teremtünk,

a dolgozatokat pedig az érettségi dolgozatok értékelése szerint minősítjük. Célunk, hogy a

diákoknak alkalmuk legyen az érettségi vizsga előtt szóbeli vizsgaszituációban szerepelni, s kommunikációs

kompetenciáik fejlődése által képessé váljanak tudásukról összefüggően, megközelítőleg

10 perces felelet formájában számot adni.

Évfolyam Tantárgy A vizsga típusa Javasolt időpont

10. évfolyam magyar nyelv és irodalom írásbeli, szóbeli érettségi szünet

11. évfolyam idegen nyelv írásbeli, szóbeli érettségi szünet

történelem írásbeli, szóbeli érettségi szünet

Általános alapelv, hogy a kizárólag a vizsgajegy nem meghatározója a tanuló év végi osztályzatának,

viszont érdemjegye négyszeres súllyal számít az év végi osztályzat meghatározásakor. A

vizsga eredményéről mind a tanulókat, mind a szülőket tájékoztatni kell. A sikertelen kisérettségi

vizsgát a tanuló köteles megismételni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az osztályozó vizsga sikertelensége

esetén a tanuló javítóvizsgára bocsátható.

Előrehozott érettségihez tett osztályozó vizsga után az órák látogatása nem kötelező, de a szinten

tartás érdekében ajánlott.

Szakközépiskolai (2016. szeptember 1-től kifutó rendszerben szakiskolai) képzésben:

A szintvizsgát a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 28. § szabályozza, gyakorlati

feladatait pedig a 37/2013. (V.28.) EMMI rendelet határozza meg.

A szintvizsgán az a tanuló vehet részt, aki az első félév tanulmányai során a szakmai tantárgyak

követelményszintjét sikeresen teljesítette, és jelentkezett a szintvizsgára.

Pedagógiai program 73/23

A szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele, ezt az osztálynaplóban

és a törzslapon záradék formájában kell feltüntetni. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló

részére a kamara pótló, javító szintvizsgát szervez.

Az írásbeli vizsgák rendje

A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani,

hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.

A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát,

ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.

Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon lehet dolgozni.

A vizsgához szükséges íróeszközről a vizsgázó, egyéb segédeszközökről az iskola gondoskodik.

Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt

meg kell hosszabbítani.

Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet.

Az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy

a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre

kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni.

Közismereti tárgyak értékelése esetén az osztályzatok az érettségi vizsga százalékos arányai alapján

határozandók meg.

Kivéve szakmai tárgyakból tett vizsgák esetén, ahol az értékelés rendje a következő:

0 – 50%: elégtelen

51 – 64 %: elégséges

65 – 76%: közepes

77 – 88 %: jó

89 – 100%: jeles

A tagintézmény-vezető az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat

átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli.

Az írásbeli eredményét legkésőbb egy héttel a vizsga után közzé kell tenni.

A továbbiakban az írásbeli vizsgákra vonatkozó egyéb részletekkel kapcsolatban – pl. eljárásrend

a vizsgázó esetleges szabálysértése esetén – a hatályos jogszabály az irányadó.

Abban az esetben, ha a tanuló szakértői vélemény alapján mentesül az írásbeli munkák értékelése

és minősítése alól, akkor kérelmére engedélyezni kell, hogy az írásbeli beszámolót szóbeli szóbelivel

helyettesítse, vagy biztosítani kell számára a hosszabb felkészülési időt.

A szóbeli vizsgák rendje

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

A vizsgázónak a vizsga kezdetéhez képest legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga

helyszínén. A teremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

Pedagógiai program 73/24

A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja

a szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről

a vizsgáztató tanár gondoskodik.

A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként

tizenöt percnél több nem lehet.

A vizsgázó önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól

kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem

segíthetik.

A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó

a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyostárgyi, logikai hibát vétett, vagy a

rendelkezésre álló idő eltelt.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal

póttételt húzat, vagy pótfeladatot biztosít részére. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott

felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel

kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, tíz perc

pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a

vizsgajegyzőkönyvre.

Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga

írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez

és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani.

A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni.

Szóbeli vizsga esetén azonnal, de lehetőleg még a vizsga napján közölni kell a tanulóval a vizsgajegyét.

A továbbiakban a szóbeli vizsgákra vonatkozó egyéb részletekkel kapcsolatban a hatályos

jogszabály az irányadó.

A vizsgatárgyak részei és követelményei

A tanulmányok alatti vizsga követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Az adott vizsgatárgy

számonkérésének formájáról a pedagógus dönt, mely lehet írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati

vizsga.

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi

követelményeit teljesítette, mentesül a tanóra látogatása, a tantárgy tanulása és értékelése

alól.

Előrehozott érettségi vizsgát csak a tavaszi érettségi időszakban lehet tenni idegen nyelv és informatika

tantárgyakból.

Ha a jelentkezés tanévében még nem fejeződött be az adott tantárgy oktatása, az írásbeli vizsgaidőszak

kezdetéig osztályozó vizsgát kell tenni a hiányzó évfolyam(ok) tananyagából.

A jelentkezés módja: a szülő által is aláírt írásbeli kérelem a tagintézmény-vezető részére, valamint

az iskolatitkártól kapott jelentkezési lap kitöltése.

Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezést a határidő letelte után nem lehet sem visszamondani,

sem más tantárgyra megváltoztatni.

Ha a tanuló nem jön el a vizsgára, és a távolmaradását nem igazolja, elégtelen osztályzatot kap.

Ebben az esetben a rendes érettségi vizsgája már javítóvizsgának minősül.

Ha a tanuló az előrehozott érettségi vizsgán elégséges vagy annál jobb osztályzatot kap, a jegy –

és az elért százalék – bekerül az érettségi bizonyítványába. Ha középszintű vizsgán szerezte az

Pedagógiai program 73/25

osztályzatot, a tanulói jogviszony ideje alatt egy alkalommal szintemelő vizsgával javíthat az eredményén,

de az emelt szinten letett vizsga eredményét (kivéve az elégtelent) csak az érettségi bizonyítvány

megszerzése után lehet javítani.

A továbblépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket

sikeresen teljesítette