Főmenü
|
Iskolánk története
Az első időszak 1950 — 1960-ig terjed.
Ebben az időszakban az iskolában 2 éves, általános betegápolói képzés folyt, ekkor már a most is iskolaként működő műemlék jellegű épületben.
Szükség is volt szakemberekre, mert erre az időszakra esett a megyei kórház bővülése, új intézmények létesítése (pl. Mosdós, Barcs). Ebben az évtizedben kezdődött el a gondozónői képzés, elkezdődött a bölcsődei rendszer kiépítése, hiszen egyre több nő állt munkába.
1954-től elkezdődött a megnövekvő szakember szükséglet miatt a már gyakorlattal rendelkezők munka mellett történő képzése.
Az oktatás ekkor már egységes tanterv szerint folyt.
Az ötvenes években Bihari Lászlóné volt az iskola igazgatója, 1959-től pedig Bolla Dóra.
A következő időszak 1960 - 1970- ig terjed.
Ekkor kezdődött el a gyermekápolói képzés megszervezése, melyhez hathatós segítséget nyújtott dr Halka Sándor gyermekgyógyász főorvos, aki később szaktanácsadóként segítette a gyermekápolói szakképzést.
Változott az a korábbi rendszer, hogy az egész ország területéről toboroztak hallgatókat, sikerült a megye területéről elegendő tanulót beiskolázni. A megye intézményeinek hathatósan javult a szakember ellátottsága, hiszen ekkor az iskola elvégzése után kötelező szakmai gyakorlatot kellett letölteni.
A képzés ebben az időszakban 2 éves volt, általános ápolói és gyermekápolói szakon, a jelentkezési korhatár 17-34 év volt. Jellemző volt az is, hogy egyre többen jelentkeztek érettségi után a szakképzésbe, főleg gyermekápolói szakon.
A 2 éves képzés során elméleti és gyakorlati szakok váltakoztak, a tantárgyak között kis óraszámban fordultak elő közismereti tárgyak, a szakmai tantárgyak alkották a képzés gerincét. Ápolói oklevelet az kaphatott, aki 22 alkalommal kollokvált, letöltött 20 hetet tankórtermi gyakorlaton és 6 tárgyból sikeres képesítővizsgát tett.
A 2 éves képzési formák mellett működött az 1 éves bölcsődei gondozói képzés és a munka melletti általános ápolói képzés is.
Az iskola ebben az időszakban kollégiumként is működött, az oktatók kollégiumi nevelői feladatokat is elláttak.
1969-től Kaposi Vendelné lett az iskola igazgatója.
1970-80-ig terjedő időszak jellemzői:
Az évtized első felében az előző időszakhoz hasonlóan folyt az iskolában a szakemberképzés, az oklevél átvétele után az iskolából kikerült tanulók jól megállták a helyüket a különböző egészségügyi szakterületeken.
Az emberi tulajdonságok pozitív fejlődéséhez a kollégium és az iskola egysége nagyban hozzájárult, hosszantartó kötődések, baráti kapcsolatok alakultak ki, s nem utolsó sorban mindez a tanulmányi eredményeken is meglátszott.
1975-től változás következett be a szakiskolai képzésben, az egészségügyi szakiskolák középfokú oktatási intézményekké váltak, a csak egészségügyi irányítás mellett megjelent a művelődésügyi is. A képzés 3 évessé vált, 14 éves kortól, (tehát a 8 általános elvégzése után) lehetett jelentkezni az iskolába, 17 év volt a felső korhatár. Munka melletti képzés 2 éves maradt (alapfokon).
A kollokviumi, tankórtermi rendszer megszűnt, a leckekönyv helyébe ellenőrző, bizonyítvány és osztálynapló lépett.
A változás abban is megnyilvánult, hogy közismereti tárgyak ugyanolyan óraszámban jelentek meg, mint a többi iskolában, sőt a biológiát és a kémiát még nagyobb óraszámban tanulták, mint más szakképző iskolában.
A 3. év végén a tanulók általános ápolói és asszisztensi szakiskolai bizonyítványt kaptak, de ez nem számított szakképesítésnek, utána 1 éve szakosító tanfolyamot kellett elvégezni, akkor lettek szakemberek (gyermekápoló, felnőtt szakápoló, gondozónő stb.)
2 párhuzamos osztály kezdte meg egyszerre tanulmányait a korábbi, 2 évenkénti beiskolázás helyett.
1976-tól igazgatóváltás is történt, dr Szijártó Józsefné lett az új igazgató. A korábban felvázolt változások együtt jártak a személyi és tárgyi feltételek változásával.
Az iskola az évtized végéig megyei irányítású intézményként működött.
Az 1980-1990-ig terjedő időszak jellemzői:
Folytatódtak a változások, melyek már a 70-es évek végén kezdetüket vették.
Új tantermek, gyakorlószobák kialakítására került sor, ez kezdetben mennyiségi változást jelentett.
Folyamatosan történt a tantestület bővülése, hiszen a közismereti tárgyak tanításához stabil tanári kart kellett kialakítani.
A szakmai órák száma is megnőtt, a szakmai elméletet és gyakorlatot tanítók számára főiskolai végzettség megszerzését tette lehetővé az Egészségügyi Főiskola, mely a 70-es évek második felétől működött.
Az iskola irányítása a város kezébe került. Míg 1968-ban 8 főből állt a tantestület, a 80-as évek közepére 16 főre emelkedett. Újabb tantermek, gyakorlószobák kialakítására nyílt lehetőség, a Tallián Gy. utcai épületet ugyan eredetileg a szintén felfejlődött felnőttképzés céljaira kaptuk, de a benti iskolai képzéshez is használnunk kellett a tantermeket. A párhuzamos osztályok száma 3-a emelkedett. Elkezdődött és meg is valósult a régóta hiányzó tornaszoba kialakítása.
1988-ban Tapazdi Jenőné lett az iskola igazgatója.
1990-től napjainkig terjedő időszak:
A tanuló létszám tovább bővült, 4 párhuzamos osztályban tanítottunk 1-1 évfolyamon, 12 osztályos iskolává váltunk a nappali képzésben, a munka melletti képzésben pedig 8-10 osztály indult évente (ezek többnyire 1 éves szakosító képzések voltak).
Az épületben végzett átalakításokkal külön választottuk az elméleti és gyakorlati képzés színtereit. Az anyaépületben kaptak helyet a tantermek, a számítástechnika terem, a könyvtár, a másik épületben pedig a gyakorlószobák, ahol felkészítjük a tanulókat a szakmára. A gyakorlószobák és a számítástechnika terem felszerelését folyamatosan fejlesztettük, részben pályázati pénzekből. A tantestület bővülése is tovább folytatódott, gyakorlatilag megduplázódott. 1993 újabb mérföldkövet jelentett az iskola életében, elkezdődött a szakközépiskolai képzés, 1997-ben érettségiztek először tanulóink, közülük néhányat főiskolára is felvettek. Ezzel bővült, változott a tantestület összetétele — szükségessé vált több egyetemi végzettségű tanár alkalmazása is. A szakközépiskolai osztályok belépésével minőségi változás is bekövetkezett több vonatkozásban, bővült az informatika oktatása, Internet használatára is lehetőség van. A gyakorlószobákban a legkorszerűbb eszközök használata is lehetővé vált. A gyereklétszám csökkenésével az osztályok létszáma is csökkent, jelenleg 11 osztályunk van nappali képzésben, 8 pedig felnőttképzésben. 1998-tól 9. osztályokat indítottunk (3 osztályt), úgy, hogy egy osztályt érettségiztetni szeretnénk, kettőnek pedig a 10. osztály elvégzése után szakmát tanítani.
Az oldal tetejére
|
|
